Megvalósulási vs. Operational BIM©

– összehasonlító tanulmány és követelményrendszer –

Az Üzemeltetési BIM születése

A nagyteljesítményű mobil technológia megjelenése révén lehetőség nyílt a digitalizáció alkalmazására akár új, akár már meglévő épületek üzemeltetése esetén. A legfőbb cél, hogy a létesítménygazdálkodás és karbantartás menedzsment valós épületinformációkra épüljenek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak egyszer kell képbe kerülni jó épületdokumentációk, esetleg egy megvalósulási BIM által, hanem ezt könnyedén elérhetővé kell tenni minden munkafolyamatba. További igény, hogy ennek naprakészen tartása egyszerű legyen, a karbantartói személyzet tudja azt a helyszínen frissíteni, ott ahol a változások történnek.

Nézzük meg, hogy egy új építésű épület esetén milyen veszélyeket hordoz egy meglévő építészeti BIM modell használata egy frissen felmért és leltározott épületdokumentációval szemben, és habár lehetséges, miért nem javasoljuk az IFC CAD modellek importálását az OrthoGraph rendszerbe.

1. Megvalósulási BIM (as-built)

Bár a szabályozások szerint minden beruházást folyamatosan dokumentálni kell, máig nem kötelező előállítani megvalósulási dokumentációt. A leggyakrabban tehát az épületeknek a kivitelezési dokumentációja a legfrissebb elérhető tervdokumentációja. Mivel ez a dokumentáció nagyon sok információt tartalmaz az építészeti és gépészeti elemekre, továbbá az elektromos hálózatra vonatkozóan, ezért ha készül megvalósulási dokumentáció, akkor az hagyományosan ezen alapul.

Szerencsés esetben az épület tervei BIM rendszerben készülnek. Ilyen rendszerekben minden elemnek részletes tulajdonságai vannak, azaz a hagyományos CAD tervekkel ellentétben az elemek „intelligensek”, és nem csupán grafikai reprezentációi a valóságnak, bár az elem tulajdonságok sok esetben hiányosak, jellemzően nem üzemeltetési szempontúak.

A BIM rendszerek tehát rendkívül hasznosak a tervezési, és kivitelezési fázisban, segítségükkel előre szimulálható, és korrigálható az épület viselkedése tervezési fázisban, míg pontos információkat nyújt a kivitelezésben részt vevő szakemberek számára az építési fázisban. Logikusnak tűnik, hogy ugyanez a modell üzemeltetési fázisban is nagy előnyöket nyújthat.

2. Üzemeltetési szempontok

Ez az értékteremtés a hagyományos kivitelezési BIM tervek esetén is valóban elérhető, különösen, ha a kivitelezés végeztével a megvalósulási állapot eltérései visszavezetésre kerülnek a tervekbe. Az is fontos, hogy a megvalósulási dokumentáció készítésekor olyan tulajdonságok is rögzítésre kerüljenek, amik tervezés, vagy kivitelezés idején nem voltak lényegesek, vagy tervek nélkül is rendelkezésre álltak. Ilyen például a beépített épületgépészeti elemek gyártója, pontos típusa vagy egyszerűen az adatlapjáról egy fotó. Tervezési fázisban ez nem, csak az előírt paraméterei (méret, teljesítmény stb.) fontosak, míg beépítés idején ezek rendelkezésre állnak a gépek, berendezések, alkatrészek szállítói által adott kísérő dokumentációban. Üzemeltetés és karbantartás során viszont ezen információk kritikusak, míg más architekturális, vagy mechanikai paraméterek nem, vagy nagyon ritkán szükségesek.

Vannak olyan üzemeltetési szempontból fontos információk, ami ez előző példával ellentétben nem csak esetlegesen hiányoznak, hanem helyük sincs a jelenlegi BIM rendszerekben. Ilyenek például a jogi információk (pl. bérleti és karbantartási szerződések, SLA-k), egyedi azonosítók (gyártási szám, szériaszám, vonalkód vagy QR kód, RFID azonosító), képi dokumentációk, nem épületszerkezeti elemek tulajdonságai, és pozíciói stb. Ezeket éppen ezért más rendszerekben szokták tárolni, pl. CAFM, CMMS, leltári nyilvántartó rendszerek, informatikai nyilvántartó rendszerek stb.

3. Problémás területek

A nagy problémát az okozza, hogy ezek e különböző rendszerekben tárolt információk nem, vagy csak nehézkesen párosíthatóak össze, hiányzik egy olyan összekapcsoló rendszerelem, ami ezeket egy helyen képes megjeleníteni, és összepárosítani a grafikai (CAD) reprezentációjukkal.

Bizonyos IWMS rendszerek képesek ezt az összekapcsolást megoldani, azonban ennek súlyos ára van, vagy a magas licenszdíjjal járó és magas szakmai tudást igénylő CAD rendszer használata szükséges egy egyszerű megjelenítéshez is, vagy készül egy kivonat a CAD tervekből, egy statikus pillanatkép, amit képes az operáció által elvárt gyorsasággal és erőforrásigénnyel kezelni az adott IWMS rendszer.

Itt kerül elő ennek a megoldásnak a másik hibája. Egy épület üzemeltetési szakasza jellemzően évtizedekben mérhető, ezen idő alatt folyamatosan változik a felhasználási, környezeti és jogszabályi változásoknak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a megvalósulási dokumentáció felhasználástól függően, de jellemzően 3-4 éven belül olyan mértékben elavul, hogy az üzemeltetésben már nem tud hatékonyságot növelni. Pontosan ez a legfontosabb oka, hogy miért nem javasoljuk soha a megvalósulási CAD dokumentáció bolvasását OrthoGraph-ba. Természetesen a BIM megvalósulási dokumentáció naprakészen tartható, nem szükséges 3-4 évente újra elkészíteni, azonban a bonyolult CAD rendszerek nagy gyakorlatot, és magas szintű szakmai tudást igényelnek, és rendkívül időigényesek, mert a CAD rendszereket nem erre a felhasználásra találták ki. Az adatváltozás elérhetősége is jellemzően egy irodában történik, nem ott a helyszínen ahol a változások valóban történnek.

4. A megoldás – Üzemeltetési BIM – a demokratizált Digital Twin

Az Üzemeltetési BIM technológiája minden felmerülő problémára megoldást ad mind az újonnan épülő, mind a már használatba vett épületek esetén. Sőt, kivitelezés során is már pontos rálátást ad a valós mennyiségekre, azaz már ott elkezdi a „termelő” tevékenységét, költségcsökkentést.

Ez a technológia már ma elérhető, fogadjuk be, élvezzük az előnyeit. Ez nemcsak egy koncepció, hanem egy valójában igen gyorsan és egyszerűen használatba vehető lehetőség, amivel még a nagy és bonyolult ingatlanok is hetek alatt feldolgozhatók. Mindezt így egyszerre, utoljára, mert a jól kialakított üzemeltetési munkafolyamatok biztosítják azt, hogy onnantól mindig naprakész marad a teljes épületdokumentáció, nem a karbantartói személyzet fejében gyűlik az épületismeret.

5. Összefoglalás

A következő táblázatok összefoglalják a két megközelítés előnyeit és hátrányait az FM és a hosszú távú üzemeltetés szempontjából.

Contact us