Igen, itt a legjobb pillanat CAFM bevezetéshez

A létesítménygazdálkodás alfanumerikus digitalizációja már több, mint 2 évtizede jó eszközökkel elérhető. Sokan éltek is már a lehetőséggel, némelyek, látnokok már grafikus megoldásokat vezettek be CAD modellekre építve, mert annak is jól látható volt a megtérülése. Sajnos a mai napig többen vannak, akik még mindig Excel és Word vagy PDF dokumentumokkal dolgoznak, mert hát „jól átlátom én amim van, meg sosem fog ez amúgy sem megtérülni”.

Érdekes ez az új koronavírus, mert miközben első körben mindenkit bezárt otthonra, és ezzel hatalmasat lökött a digitalizáció elfogadásán, a második hulláma már kifejezetten rákényszeríti a társadalomra a digitális világ használatát – beleértve a létesítménygazdálkodást is. De miért is írom, hogy „kényszerít” a létesítménygazdálkodásban is?

Lássuk mit is várunk el a sikeres létesítménygazdálkodástól: a cégek, irodák, gyárak vagy bevásárlóközpontok legnagyobb termelőképességének biztosítását, egy stabil, biztonságos és az adott elvárásokhoz igazodó ingatlan háttér meglétét. Na, ezekből most mindhárom tényező kulcsfontosságúvá vált, és ezeknek az elvárásoknak már „hagyományos mosóporral” nem lehet eredményesen megfelelni. Fejtsük ki őket, hogy mi áll mögöttük.

Mindaddig, ameddig az épületinformáció csak emberi fejekben gyűlik, az ingatlan tulajdonos vagy üzemeltető óriási kockázatnak teszi ki magát. Ha ma karanténba kerül pl. egy cég létesítménygazdálkodási osztálya, vagy csak a karbantartók egy része is, az az ingatlanállomány napokon belül megáll működni és nem, vagy csak nagyon nehezen tud utána bárki is egy karbantartást megfelelő minőségben elvégezni. Ergó az ingatlan produktív tevékenysége kerül jelentős veszélybe.

Ugyanez a helyzet pl. termelői, vagy irodai részlegen az adott tevékenységet tudja komplettül ellehetetleníteni egyik pillanatról a másikra, azaz a kockázat hatványozott.

Az ingatlanok használói, a bent ülő emberek jelenleg jelentős kockázatnak vannak kitéve a vírusfertőzés miatt. Ezért is kérik mindenhol a maszk viselését és a kellő távolságtartást, rendszeres fertőtlenítést. Egy ingatlan üzemeltetőjének elsődleges feladata az emberi egészség megóvása, azaz a kellő távolság tartása munkahelyek, ügyfélkezelési területek vagy gyártógépek esetén is, valamint a megfelelő higiéniai környezet megteremtése. Erre egyébként törvényi kötelezettségük is van. 🛈

Ezt hogyan valósítjuk meg elöregedett Excel táblákkal, vagy régi tervrajzokkal? Nemcsak az ingatlanok jelenlegi formáját kell ismernünk, de ismernünk kell a jelenlegi pontos elrendezést és eszközállományt is az áttervezéshez. Itt persze ha bérleményről beszélünk, akkor az iroda bérlője áll a probléma előtt, nem a tulajdonos, de ettől még a probléma változatlan, a két fél összefogásából tud megfelelő eredmény születni. Az áttervezés mikéntjéről egyébként érdemes elolvasni az idevonatkozó cikkünket.

Az ingatlanhasznosítási elvárások normál esetben is napról napra változnak, de az COVID 19 most egyszerre hatalmas területeken, egyszerre jelentkező funkcióváltást igényel. Van aki azt mondja, hogy majd egy másfél méteres pálcával kiméregeti, hogy mi hol legyen, de lássuk be: egy komoly irodaméretnél asztalok toligálása, tornyozása a folyosón, hosszas dilemmázás és izzasztó költözések tömkelege nem lehet megoldás. Ez idő alatt ugyanis minden produktív tevékenység megáll és még az elvárt eredmény sem garantált.

Ez általában a legfontosabb tényező, ami visszatartja a létesítménygazdálkodási döntéshozókat egy CAFM rendszer bevezetésétől. „Megéri ez?” Ha a karbantartói személyzet munkakörébe bekerül az épület változások, új elrendezések, javítások folyamatos rögzítése a munkájuk részeként – és mindig van az a felhasználó, akinek egy okostelefon használata nem jelent problémát –, akkor bizony ez az épületdokumentáció mindig naprakész marad minimális fenntartási költségen. Nincs több komplett felmérés vagy leltár, bármikor rendelkezésre áll a naprakész, pontos épületinformáció.

Igen, most van a legmegfelelőbb pillanat meglépni a digitalizációt és egyben a létesítménygazdálkodási rendszer bevezetését is. Így nem egyszeri előnyre teszünk szert, hanem folyamatos profit lesz az eredménye a befektetett energiának. Jobb üzemeltetés, kevesebb erőforrással és kockázatmentesen – azaz függetlenül az üzemeltetést végző személyzet fejében gyűlő ingatlan tudástól.